A révfülöpi Cholnoky Jenő Gyermek- és Ifjúsági Kikötő és Diáktábor adottságai merőben eltérnek a Balatonpart számtalan hasonló funkciójú területétől. A jelenlegi beépítés kettőssége, a relatíve nagy beépítés koncentrációja és a tágasság, a természeti kontextus biztosítása egyszerre követendő, erősítendő szervező elem. Koncepciónkban a szabadtéri közösségi terek differenciáltsága elsőrangú szempont volt. Egy gyermektábor elsősorban nem a zárt terekben zajlik, azok csak a szükséges feltételeket adják meg, a működést biztosítják. Sokkal fontosabb a közöttük lévő tér, vagyis még inkább hely(ek) biztosítása, melyek a tábor történéseinek legfőbb színhelyei. Javaslatunkban ezeknek a kültéri közösségépítés tereinek a sokszínű kialakítására törekedtünk. Tervünk egy olyan új karakterre, új minőségre teszünk javaslatot, amely alapvetően és elsősorban a helyből gyökerezik: felismerve és a beépítési koncepcióval helyzetbe hozva a meglévő építészeti értékeket, de ügyelve a természeti kontextus erősítésre, a régióra jellemző anyaghasználat és a terepviszonyok, balatoni kilátás térszervező tényezőit is természetesen érvényre juttatva. Az épületek, eltérő építési koruk, rendeltetésük ellenére tervünkben egységes térkompozícióvá rendeződnek. A kompozíció téri szempontból a megérkezéstől kezdve egy belső hurokra fűződik fel, amelynek az új központi épület, a Semsey-kúria, a szállásépületek, a közösségi tér („csűr”) és az étterem képezik egymás után térfalait. Ezt az épületekből álló kompozíciót egy differenciált, azok által határolt kültéri közösségi térrendszer egészíti ki.