A tervpályázati felhívásban megfogalmazott komplex tervezési program lehetőséget teremt nemcsak a nagyléptékű közösségi épületfejlesztés megvalósítására, de a közel 150 éves, Ranolder János által alapított iskola több fázison átépült épületkomplexumának méltó rekonstrukciójára, az egykori Reischl-féle sörház pusztuló épületegyüttesének megmentésére, és a teljes tervezési terület komplex revitalizációjára is. Tervjavaslatunkat az alábbi alapvetések mentén készítettük el:

1. Épületek és szabadterek világos hierarchiája. A különleges épületegyüttes történeti és morfológiai adottságai lehetővé teszik, hogy az együttesre épületszárnyak és azok által közrezárt kertek, udvarok egymásba átfolyó kompozíciójaként tekintsünk, felértékelve a városi szabadtérhasználat e helyen mindig is jelenlévő, értékes karakterét.

2. Az új beépítések alárendelése a védett épületeknek. Fontos célunk volt, hogy az épületek vonatkozásában a két műemlék: az iskolaépület és az egykori sörház épülete domináljon, minden további épített elem e két nagyhoz képest alárendelt megfogalmazást kapjon. A Ranolder iskola főhomlokzatának javasolt visszaépítésén túl lényegi szempont nem csupán a különféle toldalékoktól való megtisztítás, de a Kossuth utcai, jelenleg kétszintes épületszárny emeleti szintjének visszabontásával előálló, a védett állapotot kiemelő új kompozíció megvalósítása is, ahogy a meglévő Sörház utcai szárny visszaszelídítése kerítésléptékű elemmé is.

3. Örökségvédelem az épületeken túl is. Nem csupán a fizikai valóságban meglévő épületek védelmét, de az egykori beépítés lehetőség szerinti védelmét is kulcsfontosságúnak tartjuk, ezért:

A. Az egykori sörkert beépítése a hajdani sörházhoz szorosan hozzátartozó szabadtéri karaktert számolná fel, ezért az egykori kert különleges, történeti épületekkel körbevett atmoszférájának rekonstrukcióját tervünk kiindulópontjaként tekintettük. A kert továbbá még feltáratlan régészeti terület, mely így érintetlen tud maradni.

B. A sörkert hajdani gazdasági udvarának újjászülető térfalai rekonstruálják az egykori téralakzatot, annak immár valódi közösségi tartalmat adva: mind a megújult sörház, mind az új sportcsarnok bejáratai innen érhetők el.

4. A legkisebb „lábnyom” megvalósítása. A tervezési területhez képest nagyléptékű sportcélú fejlesztés tekintetében egyértelműen arra törekedtünk, hogy a gazdaságosság szempontjának figyelembevétele mellett az a történeti beépítéssel se konkuráljon. Ezért javasoltuk részben terepszint alá süllyesztett módon, egymás felett elhelyezni az uszoda és a tornacsarnok épületét, a Deák Ferenc utcától visszahúzva, és az alacsony, kerítésmagas peremtömeggel az épületkubatúra megjelenését is korrigálva.

5. A határok felértékelése. Amilyen lényeges az épületek, meghatározó a közrezárt kertek, félpublikus közterek megfogalmazása, olyan fontos eleme javaslatunknak a határok építészeti kezelése is. A sörkert épített kerítésfala befelé fedett-nyitott ücsörgőhely, kívülről az iskola meglévő utcamenti épületével azonos megjelenésű térfalképző elem, míg az iskola és a sportcsarnok bejárati udvarának eltérő szinten lévő szabadtereit perforált téglahomlokzat választja és köti össze egyszersmind.