A mintegy 12 ezer m2-nyi nettó bérbeadható területet eredményező épület megformálásánál egyetlen lendületes gesztusra törekedtünk. Egy hosszú (jelen esetben 105 méteres) téglatest formájú bérirodaház nyomasztó tömegét az építési hely kijelölte határokon belül igyekeztünk szabadon megformálni. A választott forma mozgalmassága olyan jelszerűséghez vezetett, mely a beépítés sarki pozícióját, annak „kapu”-jellegét jól tükrözheti. A dinamikus tömegformához dinamikus homlokzati koncepciót alkalmaztunk. A választott megoldás „kétarcú”: a konkáv északi oldal ferde szögben „eltört” sávablak-darabokkal perforált felületként jelenik meg, a ferde parapetű ablakegységek mozgalmasabbá teszik a felületet (a hatást tovább fokozza a visszahúzott főbejárat és a teraszok). A konvex déli oldal esetében a homlokzatra helyezett lépcsőházak pihenőinek pozícióját is kihasználva a tömeg hullámzását a sávablakok is követik, három helyen is szintet váltva. A homlokzati koncepció kétarcúságát az a szándékunk is indokolta, hogy az Erőmű felé az épület absztraktabb, jelszerűbb arcát mutassa, hiszen ez az a homlokzat, mely a teljes terület beépítése után annak kezdetét fogja kijelölni. A szomszédos, majdan megépülő irodaházak felé azok tipikus sávablakos világát ironizálva alkalmaztuk a töredezett mintájú homlokzati elvet.