Az egykori daruzott csarnok- és laborépület részleges átépítésével egy korszerű, kosárlabdapályákat, négy fallabdapályát, fitnesztermeket is tartalmazó komplexum jött létre. Alapvető koncepciónk volt, hogy a meglévő épületstruktúrát meghagyva, a megváltozott funkciónak megfelelő és azt jelző új rétegeket építsünk, az átalakítással együtt járó műszaki (pl. a tetőn elhelyezett gépészeti) installációk elrejtésével. A külső és belső megjelenést tekintve az épület közel negyven éves architektúráját nem „folytatni” akartuk, hanem additív módon kiegészíteni. Így a megközelítést a főbejárati lépcsőt kísérő, a falon és az előtetőn az előcsarnokba is bekúszó szálcement burkolatú „protézis” jelzi. A sportpályák az egykori daruzott csarnokhajókba került „farács-bélésen” belül helyezkednek el. A farács elválaszt, ugyanakkor a mögötte lévő nyílásoknál transzparens, átlátást enged meg, a squashpályák mentén elválik a faltól és áttetsző „kosárként” választja el és köti össze a tereket.

Szokolyai Gábor: Üdítő józanság, BME Sportközpont, METSZET 2012/5

Baku Eszter, Cságoly Zoltán: A BME ÉL épületének metamorfózisa, Tetőpont 2012

Pálfy Sándor: A BME új Sportközpontja a Bertalan Lajos utcában, Építészfórum 2013/1