A részben zártsorú, részben saroktelki pozíciójú épülettömeg a patakkal való intenzív kapcsolata miatt szabadonálló karaktert is hordoz. A fegyelmezett funkcióból fakadó homlokzatok ezért az épület fő arcát adó patakmenti, árkádos bütühomlokzatnál válnak könnyedebb, szoborszerűbb karakterűvé, a belső terek rendszerével összhangban. A szomszédos műemlék épület és a Dobó tér felőli irodaépület hasonló karakterének megfelelően, a tervezett árkád és maga az épület földszinti megnyitása is befordul a közös belső udvar felé, ezzel felértékelve a jelenleg elzárt területet, melynek köztérszerű kialakítását javasoljuk, folytatva a patakra felfűződő közterek sorozatát. Az épület  funkcionálisan is elkülönülő földszinti része eltérő struktúrájú, durvább, keményebb, a történeti épületek lábazati szintjét idéző vakolattal készül, míg az emeleti szintek egy finomabb struktúrájú vakolatot kapnak. A falazott vastag falak karakterére erősítenek rá a mélyen visszahúzott tölgyfa ablakok is.