A Vértes északnyugati peremén, a Somló-hegy lábánál fekszik Vértessomló. A település szélén, az erdő határán található a Sarlós Boldogasszony kegytemplom. A későbarokk templom feltehetőleg egy Árpád-kori, centrális kápolna romjaira épült, követve annak alaprajzi elrendezését és felhasználva maradványait. A község első okleveles említése Somolya (később Bakony-Somlyó) néven 1426-ból származik. A környék kegyura gróf galántai és fraknói Esterházy József 1734-ben katolikus német telepeseket hívott az elnéptelenedett Puszta-Somló településre. A templom helyén álló romos, kör alaprajzú kápolnát Esterházy József 1735-ben kibővíttette, helyreállíttatta. A templom apszisban található kegyképe 1736-ban Mosonmagyaróvárról érkezett. A boltozat festése 1752-ben, a főoltár 1764-ben készülhetett. 1770-ben megnagyobbították az épületet, majd 1772-ben elkészül a templomhajó északi falán látható Szent Rozália, Rókus és Sebestyén szobra. A templomhajó két meghatározó eleme az Apollónia szűznek és vértanúnak ajánlott mellékoltár 1773-ban, a szószék pedig 1779-ben készül el. 1850-1852-ben gróf Esterházy Miklós fogadalomból felújíttatta és tovább bővítette a templomot, ekkor épült a huszártornya is. 1875-ben új, egységes tetőszerkezetet alakítottak ki, 1882-ben pedig az északi oldalon található szentsír készült el. 1903-ban új, acélgerendás födém épült, 1978-ban tardosi vörösmészkő lapra cserélték a padlóburkolatot, majd 1983-ban új padok készültek.

A 2024. december 15-én átadott felújítás a szentély három lépcsőfokkal megemelt liturgikus terét bővítette ki a 70-es években kialakított aszimmetrikus elrendezés átalakításával. A centrális tér eredeti, koncentrikus, vörösmészkő padlóburkolatát folytatva épült ki a templomhajótól egy lépcsőfokkal megemelt új liturgikus tér, az ambó tere, mely így helyreállította a templom szimmetriáját is. A szükséges műszaki beavatkozásokon túl – a tető és a fafödém felújítása – új oltár, ambó, keresztelőkút, gyóntatófülke és egyéb berendezési tárgyak kerültek a templomba, illetve megújultak a templomhajó padsorai és elkészült a sekrestye felújítása is. Az új, tömör tölgyfából és bronzból készült szembemiséző oltár a centrális tér közepére került. A felújítás a meglévő és új fa elemeket a farestaurátori kutatás során előkerült, egykori sötétbarna színt megidéző sötét dió színnel hangolta össze. A templomhajó falainak egykori festése – a korábbi felújítások és átépítések miatt – teljesen eltűnt, így az homogén színt kapott. A centrális tér boltozatának festését már 2020-ban restaurálták, mely most kiegészült az oldalfalak festésének részleges rekonstrukciójával. A felújítás alatt végzett falkutatás eredményeképpen előkerült az apszis eredeti, XVIII. századi freskója, melyet így részben restaurálni, részben rekonstruálni lehetett. Az apszis több száz éve elfedett, kazettás boltozatot imitáló freskóján két, felhőn ülő puttó található, melyek Sarlós Boldogasszony attribútumait – csillagos korona, liliom – tartják a kezükben. A sekrestye előtere a szükséges liturgiához kapcsolódó igények kiszolgálása mellett helyet tud biztosítani kisebb csoportos programok megvalósítására, a déli előtér pedig kiállítótérként működik.