A rákospalotai városközpont megítélésünk szerint egymáshoz képest azonos súlyú, jelentőségű, de teljesen eltérő funkciójú és szerepű alközpontok, jelenleg széttagolt halmazából áll. Kézenfekvő volt annak felismerése, hogy a nagy kiterjedés és az inhomogén funkcionális jelleg miatt nem egy központ, hanem alközpontok mellérendelő hálózata jelentheti a megoldást! Célunk volt az egyes – eltérő léptékű és funkciójú – alközpontok alapvető építészeti, városszerkezeti viselkedésének hasonlósága. Kifelé-befelé nyitott, publikus-félprivát-privát térstruktúrát megteremteni képes épület-keretekben gondolkoztunk. Az alközpontok közötti hálózatok esetében differenciált, minél több alternatívát jelentő, de karakteres módon kialakított összeköttetéseket terveztünk. Átjárhatóság és átláthatóság voltak a legfőbb szempontjaink. A terv valamennyi elemét (építészeti, városépítészeti viselkedés, a különféle közlekedési kapcsolatok, tájépítészeti megformálás, stb.) egységes rendszerben igyekeztünk megfogalmazni. Az így kialakuló rendszert azért tartjuk jónak, mert nyitott, de egyértelmű szabályok szerint működik.