1956-ban, a forradalom és a szovjet intervenció napjaiban, az utcai harcokban elhunytakat több budapesti helyszínen temették el ideiglenesen. Az átmenetileg köztéri sírokban nyugvó áldozatok pontos száma nem ismert. Emléküket egyedül a korabeli fényképek őrzik, melyekből a Fortepan fotóarchívum gyűjteményében jó néhány megtalálható.

Az egykori sírokról készült képeket jelölő emlékmű-sztélék pozíciójának meghatározásakor a gyűjteményben található képeken túl korabeli légifelvételeket használtunk annak érdekében, hogy minél pontosabban definiálhassuk az egykori fotós pozícióját. Az e pontokra helyezett acél sztélék iránya is ezt az elvet követi, hogy az arra járó összehasonlíthassa a jelenlegi látványt az egykorival, oda tudja képzelni az azóta mindenütt megváltozott helyszínre az egykori ideiglenes sírok látványát.

Az alkotások központi eleme maga a fénykép, melyet egy szándékoltan a megmunkálás nyomait is magán viselő, nyers, idővel a korróziónak is kitett acél oszlop emel szemmagasságba. Az oszlop technikai elem elsősorban, amelyet nyersessége is kifejez, hangsúlyozva a különben ismeretlen, dokumentálatlan történeteket az utókornak megőrző fotográfia jelentőségét az arra járók számára. A sztélék 1956 mm-es magassága, és a lyukas zászlót idéző kör alakú fényképkivágat alakja hordozza magán annak jelentését, amiért e tárgyak megszülettek.

A több tucatnyi érintett helyszín közül első ütemben három helyszínen készült el az emlékjel: a Ferenciek terén, a Rákóczi téren és a Markusovszky téren. Ez a három, különböző kerületekben található köztéri pont emlékezésre és kapcsolódásra hívja a járókelőket: itt történt 56, az emlékpontok felavatásakor éppen 70 évvel ezelőtt.

A projekt weboldala: itt-tortent-56.hu