Javaslatunk a Vár és környezetének századok alatt formálódott jelenlegi állapotához idomulva, a lehetséges helyzeteket megtalálva alakítja ki az új megközelítési lehetőséget. A megoldás egyfajta adapterként épül be és köti össze a meglévő, különböző karakterű, eltérő szinteken lévő tereket, megjelenésében nem akar konkurálni az erős hely környezeti elemeivel. A lifthez vezető hasíték-szerű járat a környező pincék kialakításának természetes logikáját követi, az indulási ponttól egyenesen halad tovább a várhegy belseje felé. A lift a várfal mögé húzódik és visszafogott jelként bukkan ki a várfal mögül. A liftből kilépve az egri panoráma tárul elénk, melyre még jobb a rálátás a 20. században rekonstruált várfalba harapott, fedett pontról. A felső építmény nem illeszkedik a bizonytalan, sokszor átépített romfalakhoz, hanem azoktól eltartva, pontszerű elemként jelenik meg a várfal és az Ispotály pince között. A lift beton tömege és a konzolként kialakított várfal fölé kinyúló tető visszafogott, már a Dobó térről érzékelhető, de nem tolakodó, a műemléki környezetet nem terhelő kortárs jelként jelennek meg a Vár sziluettjében.