A biai református iskola léptéke, tóparti, nagy kiterjedésű környezeti adottságai és maga a tervezési program együtt egy különleges tanulási környezet megvalósításának lehetőségét ígérik. Tervünkben arra tettünk kísérletet, hogy református karakterjegyeket – mint az egyszerűség, áttekinthetőség, tisztaság és a közösségi lét megtartó ereje – fordítsunk át téri, építészeti fogalmakra. Az így összeálló téri világ, közösségi tereivel, kert- és udvarkapcsolataival és szimbolikus elemeivel sokkal inkább egy kis város organikus rendszereként tekintendő, amely úgy alkot egy egészet, hogy önálló identitású terek és azok kapcsolati minősége adja karakterét.
E városkában átvitt értelemben találunk tereket, utcákat, közöket, kitüntetett és hétköznapi pontokat, az elvonulásra és a közösségi lét megélésének megannyi módozatára lehetőséget nyújtó téröblöket, amelyek hol elkülönülten, hol egymásba kapaszkodva alkotják a gyermekek életének jelentős éveiben használt iskolaterek környezettel, természettel egybefonódó együttesét.
A nagy kiterjedésű területre olyan épületet fogalmaztunk meg, amely szövetszerű karakterével – amellett, hogy ebből fakadóan változatos belső téri helyzetek adódnak benne – önálló identitású kerteket, udvarokat határoz meg maga körül, hogy így a nagy kiterjedés ellenére kellő intimitású, barátságos tanulókörnyezet valósuljon meg. Az iskola terei tehát a kertek és udvarok inverz tereivé váltak és fordítva.
Így alakult ki a féludvar köré rendeződő 4 épületszárny, – melyekben a funkciók racionálisan szervezett csoportokban kaptak helyet – amelyek jól artikulálnak különféle minőségű tereket és udvarokat: az út felől a parkolót, és a megérkezés ligetes terét, az északkeleti és délnyugati telekhatár és az épület között két intenzíven ültetett ligetes, fás parkot, az épületszárnyak által közrezárt féludvar és az ahhoz csatlakozó nyitott udvar az iskola „szíveként” tekinthető központi külső terét, és a tó felé a sportolásra szánt területeket.
Pályázatunkban a legnemesebb református hagyományokhoz szerettünk volna visszatérni. Az egyszerű, meszelt falú, nem a főutcáról, hanem hátsókertekből, kis közökből nyíló, puritán és rejtett helyzetben lévő templomok szívet melengető téri képleteihez. Olyan tereket alkottunk, és azokat olyan architektúrával vettük körül, amelyek nyugodt, egyszerű, szerény, de mégis méltóságot és nagyszerűséget szeretnének sugározni.