A budapesti Móricz Zsigmond körtéri, közlekedési célú épület kialakítása 1943-ban, Schall József tervei alapján valósult meg, később alakja miatt a szájhagyomány a „Gomba” néven azonosította. A körgyűrű alaprajzú tető alatt lévő három épületrészben eredetileg indítóépület, pénztár és váróterem, illetve eszpresszó működött. Az épületet nem sokkal átadása után durván átalakították, egyik cikkelyébe transzformátorok kerültek, szlömösödése már a 70-es években elindult. Különleges térkompozíciója és rendkívül karcsú vasbeton részletei miatt 1997 óta műemléki védettség alatt áll.

Az épület kör alakú térszervezését eredetileg a villamos hurokvágányok épület köré fonódó térbeli rendje határozta meg. A 2000-es évek elején a sínek okafogyottá váltak, elbontásuk óta a kör alakú forgalmi épület magára maradtan várta megújulását. Az immár köztéri pavilon szerepének kiteljesítésére az önkormányzat 2009-ben tervpályázatot hirdetett, amely alapján a tervek 2012-ben, az épület 2014-ben készült el. A tervezés során a legfőbb alapvetés a körszimmetria tökéletes megvalósítása volt, vállalva ezzel a klasszikus műemlékvédelmi szempontok átértelmezését. Az eredeti épületkontúrokat rekonstruáltuk, majd keret nélküli, alaprajzilag íves hőszigetelő üvegezés, íves finombeton panelek és kortárs részletképzés valósult meg az épületen. Teljes szerkezeti rekonstrukciót során javítottuk ki, illetve erősítettük meg a pilléreket, gerendákat és a konzolos tetőlemezeket.

Masznyik Csaba: Metamorfózis Móricz Zsigmond körtéri Gomba épület, METSZET 2014/4

Götz Eszter: Szép, jó, igaz: Kolokagatheia a Körtéren, OCTOGON 2014/4

Munkaközi Gomba, OCTOGON 2014/1

Kerékgyártó Béla:
 Továbbíró felújítás: A körtéri Gomba második élete, ÉPÍTÉSZFÓRUM 2014

Daniel Kovács: Odrazy veku, ARCH 2014/12

Somogyi Krisztina: Múlt és jelen egy kalap alatt, Budapest 2014/8

Somogyi Krisztina: A látott kép dilemmái, RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2014/07

Miklos Petterfy: The Story of the Futurist Mushroom, Zeppelin 2014/09